A vállalkozás megnyitásához sokféleképpen lehet eljutni. Kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy kiszervezik a munkánkat, emiatt felmerül, hogy munkaerőközvetítőn keresztül, vagy vállalkozóként dolgozzunk. Szellemi munkakörökben ez általában azért fordul elő, mert a külföldi cégeknek néha nem éri meg saját telephelyet létrehozni.
Természetesen a munkaerőközvetítésnek ára van, léteznek szolgáltatók, akik fix díjért végzik a szolgáltatást, mások a kifizetett volumen arányában számolnak fel díjat. Nem ritka a 10%-ot is meghaladó jutalék, tehát a kiszervezett munkavállaló a teljes költségének alig 50%-át kapja meg. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a járulékok a teljes bruttó bére után vannak megfizetve. Azaz később egy aránylag magas összeg után lesz jogosult nyugdíjra. Ezt nem szabad alábecsülni; ha szeretnél számolgatni a nyugdíjaddal, azt itt teheted meg. (Sajnos a maximumok miatt táppénzben, betegszabadságban hatalmas különbség nincs.)
Ennek alternatívája tehát, hogy saját vállalkozást hozunk létre. Nagyon fontos tudni, hogy az esetek legnagyobb részében induláshoz teljesen felesleges cégben (kft-ben vagy bt-ben) gondolkozni. Ennek oka, hogy adózásban gyakorlatilag semmi előnyt nem ad (sőt, legtöbbször hátrányos, hiszen nincs átalányadó). Természetesen van olyan helyzet, amikor egy cégnek van előnye (például nagy értékű cégautó vásárlás), de a legtöbb esetben az extra adminisztráció miatt nem éri meg.
Egyéni vállalkozóként viszont (jövedelemtől függően) 20-30% között van egy főállásű munkavállaló teljes terhe, vagyis akár másfélszer annyit zsebre tehet az, aki beszámlázik. Ez még közepes keresetnél is többmilliós különbség évente (nem elfelejtve természetesen az alacsonyabb nyugdíjat). Természetesen ebben a helyzetben érdemes megtanulnunk magunkat könyvelni, de ez közel sem annyira lehetetlen, mint azt az elején képzeljük.
Ha még nem vagy ügyfél, fontold meg az egyik önkönyvelési csomagunk igénybevételét.