A járulékalap meghatározása lehet egy kicsit bonyolult, de bízom benne, hogy ezzel a leírással érthetővé tudom tenni. (A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak – azaz nyugdíjasoknak – ez nem releváns, nekik nem kell járulékot fizetniük.)
A járulékalap megállapításának módja változhat attól függően, hogy átalányadós vagy vállalkozói SZJA-s vagy. Ehhez a ponthoz feltétlenül szükséges a saját nyilvántartás, mert egy kicsit bonyolult, de azért meg lehet érteni. A könnyebb megértés érdekében csináltam egy döntési diagramot is:
Videót is készítettem a gondolkozásról:
Átalányadózó járulékalapja
Ha vállalkozói SZJA-t alkalmazol, akkor ugorj a következő címhez.
Amíg a jövedelmed (ez már a nettó árbevételből az átalányköltség után számított összeg) 1,392 millió forint alatt van éves szinten, addig a minimum járulékalapot kell fizetned, ami 2023-ban a következőképpen néz ki:
- ha 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel, vagy nappalis jogviszonyod van, akkor 0 a minimum járulékalap,
- ha középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végzel, akkor az szocho minimum járulékalap 2023-ban 261.000 forint, a TB 232.000 (2022-ben 225.000 illetve 200.000 volt),
- ha középfokú végzettséget igényel a tevékenység, akkor a szocho 333.450, míg a tb 296.400 forint minimumalappal rendelkezik (2022-ben 292.500/260.000 volt).
A tárgyévi 1,392 millió forint elérése után a minimumértékek maradnak, azonban ha a havi jövedelem magasabb, mint a járulékminimum, akkor azután kell befizetni a járulékokat is. A nyilvántartásban elérhető számolótábla egy jó alapot ad, de fontos, hogy csak annyira jó, mint a bemeneti értékei, ezért mindig kritikusan szemléld! (A 2023-as változások még nem szerepelnek a nyilvántartásban, hamarosan fognak!)
A kata váltás utáni számláknál újra a pénz beérkezésének dátuma számít!
A 2023-as változásoknak megfelelően gördülő járulékalap számítást kell alkalmazni, azaz csak akkor kell a kötelező minimum feletti járulékot befizetni, ha az adómentes jövedelem felett még nem fizettük be az arra eső járulékot.
Vállalkozói szja-s járulékalapja
A tételesen adózók (vállalkozói szja-sok) járulékai a következőképpen alakulnak:
- ha 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel, nyugdíjas vagy diák jogviszonyod van, akkor 0 a minimum járulékalap,
- ha középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végzel, akkor az szocho minimum járulékalap 2023-ban 261.000 forint, a TB 232.000 (2022-ben 225.000 illetve 200.000 volt),
- ha középfokú végzettséget igényel a tevékenység, akkor a szocho 333.450, míg a tb 296.400 forint minimumalappal rendelkezik (2022-ben 292.500/260.000 volt).
Itt meg kell érteni, hogy járulékot csak az ún. vállalkozói kivét (fizetés) összege után kell fizetni. Ez nem túl adóhatékony, ezért a legtöbb vállalkozó csak a minimumot fizeti. Ha a felelős gazdálkodásba belefér, adhatsz magadnak akármekkora „bért” is, de rövid távon az általában nem éri meg.
Elméletben lenne lehetőség csak a járulékot fizetni (és az SZJA-t nem), de ha már az ember a járulékot kifizette, akkor jobban jár, ha vállalkozói kivétként kapja meg a pénzt, nem osztalékként. Ne feledjük, ez csak a vállalkozói SZJA-sra igaz! Arról lehet esetleg vitatkozni, hogy érdemes-e a minimum szocho alapnak megfelelő TB járulékot (és SZJA-t) befizetni, de ezt nem itt fogom kifejteni. Akit érdekel a téma, megvitathatjuk egy virtuális kávé mellett. 🙂