Járulékalap meghatározása egyéni vállalkozók számára

Járulékalap meghatározása egyéni vállalkozók számára

A járulékalap meghatározása lehet egy kicsit bonyolult, de bízom benne, hogy ezzel a leírással érthetővé tudom tenni. (A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak - azaz nyugdíjasoknak - ez nem releváns, nekik nem kell járulékot fizetniük.)

A járulékalap megállapításának módja változhat attól függően, hogy átalányadós vagy vállalkozói SZJA-s vagy. Ehhez a ponthoz feltétlenül szükséges a saját nyilvántartás, mert egy kicsit bonyolult, de azért meg lehet érteni. A könnyebb megértés érdekében csináltam egy döntési diagramot is:

Videót is készítettem a gondolkozásról:

Átalányadózó járulékalapja

Ha vállalkozói SZJA-t alkalmazol, akkor ugorj a következő címhez. 

Amíg a jövedelmed (ez már a nettó árbevételből az átalányköltség után számított összeg) 1,2 millió forint alatt van éves szinten, addig a minimum járulékalapot kell fizetned, ami 2022-ben a következőképpen néz ki:

  • ha 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel, vagy nappalis jogviszonyod van, akkor 0 a minimum járulékalap,
  • ha középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végzel, akkor az szocho minimum járulékalap 2022-ben 225.000 forint, a TB 200.000,
  • ha középfokú végzettséget igényel a tevékenység, akkor a szocho 292.5000, míg a tb 260.000 forint minimumalappal rendelkezik.

A tárgyévi 1,2 millió forint elérése után a minimumértékek maradnak, azonban ha a havi jövedelem magasabb, mint a járulékminimum, akkor azután kell befizetni a járulékokat is. A nyilvántartásban elérhető számolótábla egy jó alapot ad, de fontos, hogy csak annyira jó, mint a bemeneti értékei, ezért mindig kritikusan szemléld!

A kata váltás utáni számláknál újra a pénz beérkezésének dátuma számít!

Például, ha  40%-os átalány mellett januártól áprilisig havi 500 ezer forint folyt be, akkor azokban a hónapokban a minimumot kellett fizetnie a vállalkozónak. Május hónapban azonban 300 ezer forint folyt csak be, ez 180 ezer forint jövedelmet jelent. Mivel ez alacsonyabb, mint a minimum járulékalap, ezért ugyanúgy a minimum járulékalap után fizeti a járulékokat. Ha újra 500 ezer forint érkezne be (300 ezer forint jövedelem), akkor ezen 300 ezer forint után kéne befizetni a járulékokat. Innentől kezdve ezt minden hónapban ki kell számolni.

Vállalkozói szja-s járulékalapja

A tételesen adózók (vállalkozói szja-sok) járulékai a következőképpen alakulnak:

  • ha 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezel, nyugdíjas vagy diák jogviszonyod van, akkor 0 a minimum járulékalap,
  • ha középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végzel, akkor az szocho minimum járulékalap 2022-ben 225.000 forint, a TB 200.000,
  • ha középfokú végzettséget igényel a tevékenység, akkor a szocho 292.500, míg a tb 260.000 forint minimumalappal rendelkezik.

Itt meg kell érteni, hogy járulékot csak az ún. vállalkozói kivét (fizetés) összege után kell fizetni. Ez nem túl adóhatékony, ezért a legtöbb vállalkozó csak a minimumot fizeti. Ha a felelős gazdálkodásba belefér, adhatsz magadnak akármekkora „bért” is, de rövid távon az általában nem éri meg.

Elméletben lenne lehetőség csak a járulékot fizetni (és az SZJA-t nem), de ha már az ember a járulékot kifizette, akkor jobban jár, ha vállalkozói kivétként kapja meg a pénzt, nem osztalékként. Ne feledjük, ez csak a vállalkozói SZJA-sra igaz! Arról lehet esetleg vitatkozni, hogy érdemes-e a minimum szocho alapnak megfelelő TB járulékot (és SZJA-t) befizetni, de ezt nem itt fogom kifejteni. Akit érdekel a téma, megvitathatjuk egy virtuális kávé mellett. :)

Vissza a blogba